I'm sorry...

Eszeveszett tempóban rohantam be a korházba,és a legelső emberhez szaladtam akit ismertem is,történetesen Calumhoz.
-Hol van?-kérdeztem.A hangom remegett.
-A második emeleten,bent a...Cassie!-be se fejezte szegény,már szaladtam is.Elrohantam Mimi és Mikey mellett is,akik ugyancsak utánamkiabáltak,de nem vettem számba őket.A második emeleten Ashtont láttam meg,aki egy széken ült elmerengve.Amikor meglátott,azonnal felállt.Beakartam rohanni oda,ahol épp operáltak,de Ashton lefogott és elrángatott.
-Cassie,nyugi!Cassie,nyugodj meg!
-Az én hibám,az én hibám!-kapálóztam és zokogtam megállás nélkül.
-Minden rendben lesz!Ígérem!-ölelt magához,miközben még mindig zokogtam.-Nem a te hibád!-annyira jól esett a közelsége,hogy el is felejtettem hogy én egyáltalán randiztam ma Logannal.
Ekkor kijött az orvos.
-Doktor úr,mi a helyzet?-kérdeztem.
-Sajnálom...
-M...m..mi lett?-dadogtam.
-Kómában van.
Amikor ezt meghallottam,megszédültem és a székre estem.
-Viszont a jó hír az,hogy semmi baja sincs,egy-két sebe van csak,amelyek könnyen begyógyulnak.Egész szerencsés volt,viszont nem tudjuk megállapítani meddig lesz még kómában...
Az arcomat a kezembe temettem és sírtam.Jó pár órán keresztül,ameddig vizsgálták.Az én hibám minden...Az én hibám,hogy Luke...
-Bemehetnek,ha szeretnének.-jött ki az ellenörzés végeztével az orvos,én pedig szinte rohantam be.
Szörnyű volt látni,ahogyan egy csomó cső meg mindenféle volt Lukera aggasztva.Leültem az ágya melletti székre.Megint elkapott a sírás és megfogtam a kezét.
-Szia Luke...Itt vagyok...Sajnálom.Ne haragudj rám...
-Cassie,nem a te hibád volt!-mondta Ashton,aki épp akkor lépett be a terembe.-Megcsúszott és átesett az emeleti korláton...Neked semmi közöd az egészhez...
-De igen!Úgy mentem el itthonról,hogy összevesztem vele!Mi lett volna ha meghal?
-De hiszen nem halt meg!
-És ha mégis meghalt volna?Nem tudtam volna azzal a tudattal élni,hogy úgy mentem el otthonról,hogy kiabáltam vele!-és megint sírni kezdtem.Ash leült mellém,és megfogta a kezem.
-Cassie.Minden rendben lesz.Nekem is fáj így látnom őt,sőt én ott is voltam amikor átesett a korláton.Tudod mennyire megviselt amikor láttam ahogyan lezuhan én pedig semmit sem tehetek?Épp annyira mint téged.De Luke erős és legyőzi a kómát.És ami a legfontosabb:nem fog meghalni,tudom,hogy nem fog.
Ash nyakába borultam.Igaza volt,Luke erős.Ekkor Calum,Mikey és Mimi léptek be.
-Luke!-kiabálta ijedten Mimi.
-Kóma?-kérdezte Mikey.Ashton valószínüleg bólinthatott,nem láttam.
-Francba...-suttogta Calum.
-Cassie,te jól vagy?-kérdezte Mikey aggódva,mire felnéztem és bólintottam.-Gyere ide!-ölelt át.-Minden rendben lesz!-nyugtatott.
Lassan mindenki kiment,én is követtem a példájukat.A kávéautomatából vettem magamnak egy forrócsokit.Elővettem a telefonomat.11 nem fogadott hívás Logantől.Írtam neki egy üzenetet hogy a napokban ne keressen,azt is elmondtam,hogy miért.Szörnyű volt belegondolni,hogy Luke tényleg kómában van.
-Cassie!-ugrott valaki a nyakamba,majdnem kiöntöttem a forrócsokimat.Melissa volt az,háta mögött a 1D srácokkal.
-Hogy van Luke?-faggatott Harry.
-Jól...azon kívűl,hogy kómában van...
-Micsoda?Kómában?-botránkozott meg Zayn.Bólintottam.
-Meddig?
-Nem lehet tudni...
-Belehet menni hozzá?-kérdezte Melissa.
-Persze.
Melissáék távozása után én is bementem mégegyszer.Luke békésen aludt.Megfogtam a kezét.
-Sajnálom...-suttogtam.
Ekkor valami bizarr dolog történt:Luke ujjai megmozdultak.

-Luke?

-C...Cas...Cassie...?-nyitotta ki a szemeit.

-Uram Istenem!Luke!-vetettem magam a nyákába és sírni kezdtem.

-Nyugi...minden...rendben van...-suttogta.

Helló!Tudom hogy rövid rész lett,de egyszerűen nem volt ihletem.Ígérem a következő hosszabb lesz!Köszönöm a 7 feliratkozót!^^  -Reni:)