What do you want from me...?

Eltoltam magatól.
-Ez így nem helyes...-motyogtam.-Te Gemmát szereted.
Nem válaszolt.
-Ez most...nem jó így...nagyon nem jó...-már össze-vissza beszéltem.Az hogy Ash hallgatott,rohadtul idegesített.Nem értettem miért csókolt meg.
-Jobb lesz ha most...megyek.-mondtam határozottan.Nem akartam sírni,nem is lett volna semmi értelme.Lassan elhaladtam Ash mellett,ki a szobából,le a lépcsőn és mosolyogva odamentem a többiekhez,miközben értetlen gondolatok cikáztak a fejemben.
Ash is odajött,leült a dobfelszerelése mögé és gondolkodásba merült.

Nem tudom mit akar tőlem,nem értem.Most akkor szereti Gemmát vagy nem?Ha szereti akkor miért csókolgat engem?Csak mert összevesztek?Talán csak egy pillanatnyi hév volt.Igen,biztosan az volt.

*Reggel*
Teljesen másnaposan ballagtam le reggelizni.Lent nagy pechemre pont Ash volt.
-Jó reggelt!-köszöntem neki,majd elvettem a műzlistálamat.
-Neked is!-mondta miközben a kakaóját itta.
Nem akartam tovább beszélgetni vele,de keresztülhúzta a számításaimat.
-Cassie...ami a tegnap történt az...
-Hiba volt?-kérdeztem,de nem néztem rá.-Megértem.
-Nem hiba volt csak...
-Ash?
-Tessék?
-Te akkor most mit is akarsz tőlem?Hogy megbocsássak?Mert nem haragszom.Pillanatnyi hév volt,megértem.
Ash bólintott.
-Köszönöm.-mondta végül.
Az a "köszönöm" hihetetlenül szarul esett.Igen,reménykedtem.De persze hogy az a reménykedés semmit sem ért.Megint.
Inkább leültem és csendben megettem a műzlimet.Közben Ashton firkálgatásait figyeltem.
-Te rajzolsz?-kérdeztem és elvettem a mappáját.
-Ó az nem...
-Ezek tök jók!Nem is tudtam hogy animerajongó vagy!
-Miért?Te is az vagy?
-Eléggé.Úristen!Egy Okumura Rin chibi!-csillant fel a szemem.
-Neked adom!-mosolygott.
-Tényleg?Köszönöm!

 *

Délután koncertjük volt,én pedig mentem velük.Persze ott volt Gemma is,de szerencsére Mimi is,úgyhogy nem nagyon kellett Gemmával beszélgessek.

-Majd rájön hogy nem szereti,csak idő kell neki.-suttogta Mikey a fülembe,én pedig majdnem szívrohamot kaptam.A fenébe hogy megint rajtakapott hogy Ashtont bámulom.
-Aha...-motyogtam.Semmi reményem sem volt már.
-Cherry szivem!Megkell tanulnod,hogy Michael Cliffordnak mindig igaza van!
-Kihagytad a...
-...Gordont,tudom.-vigyorgott.
-Sok sikert!-öleltem át.
-Köszönöm.

 

*

A koncert mint mindig,most is fergeteges volt.Az egyik pillanatában Gemma elhívott magával hogy hozzunk el valami dobozokat.Igen,fura volt,hogy hívott magával de nem sejtettem semmi rosszat.

-Minek kellenek a dobozok?-kérdeztem amikor a takarítószobába mentünk.

-Ó hát csak...-mondta Gemma,de azt a mondatot sose fejezte be,mert egy hatalmasat lökött rajtam,így beestem az ajtón,amit kulcsra zárt.

-Gemma engedj ki!-dörömböltem az ajtón.

-Így majd megtanulod hogy ne mássz rá mások pasijára!-mondta.

-Gemma engedj ki!Gemma!-kiabáltam de nem volt ott.

Klausztrofóbiás vagyok.Klausztrofóbiás.Nem élem itt túl,nem élem túl...-Mondogattam magamban.

-Segítséééég!-kiabáltam torkom szakadtából,de esélyem sem volt arra hogy valaki meghallja,a koncert miatt.Dörömböltem,ordítoztam,próbáltam belökni az ajtót de semmi.

Cassie gondolkodj...

Elővettem egy WC papírdarabot és egy cipőboxot,majd ráírtam a SEGÍTSÉG szót és kicsúsztattam az ajtó alatt.Azután leültem a földre és próbáltam megnyugodni és lélegezni de egyszerűen nem ment.Megfogok halni.Meghalok.

Azután minden elsötétűlt.

*Ashton szemszöge*

-Mimi?Nem láttad Cassiet?

-Elment Gemmával úgy egy húsz perce.Próbáltam megkeresni,hívtam is telefonon de ittmaradt a mobilja.

-Jobblesz ha megkeresem.-mondtam.

-Várj,veled megyek.Aggódom.-mondta Mikey,majd együtt a keresésére indultunk.

-Cassie!-kiabáltuk de sehol senki.

-Kerested a mosdóban?-kérdezte Mikey.

-Még nem.Amúgy vigyázz,van egy budipapír a cipődön.-szóltam neki.

Mikey levette a cipőjéről.

-Na jösz?

-Ash...

-Mi az?-fordultam meg.Azon a WC papíron azt írta:SEGÍTSÉG.

A takarítószoba ajtajára néztem.Mikeyval azonnal betörtük az ajtót.Ami ott bent fogadott az minden elképzelésemnél rosszabb volt.Cassie ott feküdt a padlón és már alig lélegzett.

-Úristen!-mondta Mikey.-Hívom a mentőket!-kiabálta majd azonnal tárcsázta is őket.Én a karjaimba vettem Cassiet és azonnal kivittem a helyiségből.

-Mi történt?-nézett ránk Luke és Calum elkerekedett szemekkel.

-Valaki bezárta Cassiet a takarítószobába...

-Dehát Cassie...-mondta Mimi.

-Tudom.Cassie klausztrófóbiás.

-Istenem!-kapott a szájához Mimi.

A mentő hamar megérkezett és rögtön lélegeztetőmaszkot tettek rá.

-Bemegyek vele!-mondta Luke.

-Én is jövök!-mondta Mimi és elrohant.

-Mi történt itt?-jött hozzám Gemma ijedten.

-Cassiet elvitte a mentő.

-Miért?

-Mert valaki bezárta a takarítószobába és...-és akkor jöttem rá,hogy ki volt az.

-És miért viszi el a mentő?

-Gemma.Te voltál,ugye?-kérdeztem.

Nem válaszolt.

-Gemma te voltál?-kiabáltam.

-Igen,én voltam!-kiabálta ő is.

-Miért tetted?

-Mert szeretlek és az a ribanc közénk állt Ash!Magának akar téged!

-Te beteg vagy.-jelentettem ki.

-Dehát kiengedtem volna egy óra múlva.-mondta.-Ki a fene gondolta hogy mentőt kell hívni mert fél a sötétben.

-Te hülye ribanc!Cassie klausztrófóbiás!Meg is halhatott volna!Sőt,az sem biztos hogy túléli!-keltem ki magamból.Mikeynak lekellett fognia,nehogy hülyeséget csináljak.

-Ashton nyugodj le!-szólt rám Calum.

-Én ezt nem tudtam...én...-magyarázkodott Gemma.

-Gemma,dugulj el!Kussolj!Hogy lehettél ennyire féltékeny némber hogy idáig elfajulj?Az a lány az égvilágon semmit nem ártott neked érted?Tudod mit?Ennyi volt,végeztem veled!Szakítunk!Nem érdekel,hogy a rajongók mennyire aranyosnak találnak minket.Nem érdekel hogy a bátyád mennyire örül nekünk.Vége,érted?Mostmár végleg!És most tűnj a szemem elől vagy nem állok jót magamért!-ordítottam.

Gemma azonnal elrohant.

-Ashton...-fogta meg Calum a vállamat.

-Csak menjünk a korházba és ne beszéljünk erről.-mondtam.

*Cassie szemszöge*

Lassan kinyitottam a szemem.Körülöttem egy halom ember.Mimi és a fiúk.Hát nem haltam meg?Megtaláltak!

-Cassie...-fogta meg a kezemet Luke.-Hé srácok,felébredt!-kiabálta,mire mindenki arcán megnyugvást láttam.

Behívták az orvost,aki közölte velem,hogy minden rendben van és adott egy gyógyszert ha netán pánikrohamok törnének rám a közeljövőben.

Hazafelemenet a kocsiban senki sem szólt egy szót sem.Otthon bementem a szobába,majd szótlanul leültem az ágyamra és sírni kezdtem.Aztán felhívtam a nővéremet.

-Cassie.Minden rendben?-jött be Ash a szobámba.-Mire készülsz?-nézett rám értetlenül,mivel épp a bőröndömbe pakolásztam.

-Hazaköltözöm.-feleltem,miközben még mindig sírtam.

-Tessék?Miért?

-Mert már nem bírom tovább Ashton,érted?Nem bírom tovább itt veled!

-Micsoda?-nézett rám értetlenül.

-Ne haragudj.Nem bírom...látni ahogy Gemmával vagy.Az a nő elvetemült és gonosz és rühellem őt.

-De Cassie,én és Gemma...

-Tudom.Szeretitek egymást.Sok boldogságot!-mondtam,majd a bőröndömmel kiviharoztam a szobából.

Ashton még csak utánam sem jött.Hát persze.

Kiléptem a házból és beültem a nővérem kocsijába.

Sziasztok!Remélem elnyerte a tetszéseteket ez a rész.Sokkal hosszabb is lett az előzőnél és persze izgalmasabb.:D

Boldog Karácsonyt kívánok mindenkinek!:) A kövi részt legkésőbb december 31.-én teszem fel.:)

                                                                  -Reni:)