What...?

Ez a hét úgy telt el,hogy ennél rosszabb már nem is lehetett...
Mikey teljesen kivolt készülve idegileg és legalább nyolc hatalmas fagyis dobozt találtam a szobájában amikor átmentem hozzá.
Felhívtam Mimit,de neki esze ágában sem volt felvenni a telefont,még nekem sem.
Leslie és Niall között még mindig nem történt semmi érdemleges,Leslie sem hívott azóta és Niallal sem beszéltem.
Nagyon úgy néz ki,hogy Delly is lekoptatja Calumot,mert egyszer sem ment el a találkájukra.Mondjuk Delly a tipikus olyan csaj,akinek senki sem felel meg...
Egyszóval mindenki "depizett".Kivéve én,Ashton és Luke.
-Rángassuk ki onnan!-javasolta Luke az egyik reggel,amikor hárman ültünk az asztalnál és Michaelról beszélgettünk.
-Tönkreteszi magát.-sóhajtott Ash.-Tényleg tenni kéne valamit.
-Dumálnom kéne Mimivel.-javasoltam.
-És szerinted meggondolja magát?-kérdezte Luke.
-Még mindig szereti Mikeyt.Szóval reménykedem.
-Amúgy is...ki ez a gyerek akivel randizgatni akar?-tűnődött el Ashton.
-Nem ismerem.-válaszoltam.
-'Reggelt emberek.-jött ki álmosan Calum és ült le közénk.
-Neked is.-válaszoltuk egyszerre.
-Mi ez a nyomorék hangulat?
-Aggódunk Michaelért.-mondtam.
-És értem nem?-kérdezte megsértett hangon.
-Érted is.-sóhajtott Luke.-Mindenkiért akinek szerelmi drámája van.
-Kikéne mennünk valahová az összesen.-javasolta Ash.
-Jó ötlet.-egyezett bele Calum,majd rágni kezdte az almát ami a kezében volt.
-Kocsikázzunk ki valami piknikhelyre.-mondtam.
-Parkozzunk.Ez jó!-mondta Luke.
-Megyek,összekapom Mikeyt!-álltam fel,majd sétáltam ki az ajtón.-Amúgy Calum...-tértem vissza.-Jó a Hello Kitty-s boxered!-nevettem el magam,majd felszaladtam a lépcsőn.
-Michael!-dörömböltem az ajtón.-Kérlek adj valami életjelet!
Erre egy morgást hallottam.
-Ez is megteszi.-nyitottam be a szobába.-Te jó ég!-kiáltottam el magam a hatalmas rumli láttán.Odasétáltam az ablakhoz és elhúztam a függönyt.
-Cassie,hagyj!-temette az arcát a párnájába.
Kinyitottam az ablakot is.
-Te nem érzed milyen bűz van itt?
-A szívem bűzölög...-mondta.
-De költői vagy ma!-forgattam meg a szemeimet.-Kelj fel,megyünk piknikezni!
-Úgy érted hogy ti mentek.Én innen ki nem mozdulok!
Azzal a lendülettel lehúztam róla a takarót,de vissza is tettem rá.
-Jézusom!Meztelen vagy?!
-Nem érdekel Cassie...
-Tessék,vedd fel!-dobtam oda neki egy tiszta boxert a fiókjából,amit szerencsére felvett.
-Most pedig zuhanyozz le,kikészítem a ruháidat és addig összeszedem a szobádat!Nincs apelláta!-toltam be a fürdőbe,majd kezdtem neki a takarításnak.
Épp befejeztem,mire kijött.
-Cassie.Muszáj?-kérdezte.
-A barátaid vagyunk,Mikey.És aggódunk.Persze,hogy muszáj.Nem akarlak szomorúnak látni,oké?-öleltem át.
-Jó.-bólintott.-Köszi,hogy takarítottál!
-Szivesen.-mosolyodtam el.
Lementünk a lépcsőn ahol a fiúk már bevoltak pakolva és indulásra készen.Még egyszer felszaladtam a lépcsőn,hogy gyorsan átöltözzek.Amikor leszaladtam,Luke próbálta betuszkolni Calumot az anyósülésre.Én hátra kerültem Ashton és Mikey közé.
-Gyönyörű vagy,mint mindig!-puszilt meg Ash.
-Köszi.-öleltem át.
Lukenak végül sikerült elintéznie Calumot és elindultunk.
Kicsit hosszúra sikeredett a kocsikázás mire kaptunk egy nyugis helyet,ahol minden rajongómentes.
-Woo,de szép idő van!-kiáltotta el magát Luke amikor kiszállt a kocsiból és elkezdett rohangálni.
-Várj meg idióta!-szaladtam utána és a hátára ugrottam.
-Cassie,lefogunk esni!-figyelmeztetett,amikor már épp zuhantunk lefele a földre.
-Erre én is rájöttem.-mondtam nevetve miközben felkászálódtam.
Ashtonnal kitettünk mindent a fűbe.Közben Michael is kiszállt a kocsiból és valami köveket hajított egy patakba.
-Calum!Kifelé!-húzogatta Luke.-Esküszöm,még ha Mikey lennél akkor megérteném a viselkedésedet,de így...
-Jól van!-szállt ki végül Calum.
*
A napot hülyéskedéssel töltöttük el.Még sikerült Mikeyt is megmosolyogtatnunk,ami azért nem volt semmi.
Már esteledett,amikor elkocsikáztunk egy dombra,ahol belehetett látni az egész várost.A fények és a hangulat...nagyon jó volt.
-Hé Cherry...-szólított meg Mikey.-Köszi...hogy kirángattál.


-Máskor is!-nevettem el magam.-Jobban érzed magad?
-Sokkal jobban.-mosolyodott el.
Ezek után úgy gondoltam,hogy ez a nap tökéletes lesz és hogy semmi sem ronthatja el.
Hatalmasat tévedtem.
-Cassie.Nézd!-mutatott valamit Calum.
-Tőlünk nem messze Mimi sétálgatott egy sráccal.Gondolom Marcus lehetett.
-Odamegyek még mielőtt észrevenné Michael.-mondtam Calumnak,majd felálltam és lassan elindultam Mimiék felé.
-Miért csinálod ezt?-szólítottam meg köszönés nélkül.
-Szia,Marcus vagyok!-mosolyodott el a fiú Mimi mellett.-Bemutatod nekem?
-Cassie,ő itt Marcus Redley.Marcu,ő itt Cassie Fallaway.És nem értem mire célzol.-fordult hozzám Mimi.
-Pontosan tudod.Miért csinálod ezt?Tudom,hogy szereted Mikeyt...akkor minek vagy vele?-mutattam Marcusra.
-Ki az a Mikey?-kérdezte Marcus.
-Egy senki,ne aggódj!-puszilta meg Mimi a srácot.
-Ne.Ezt nem hiszem el...hogy lehetsz ilyen Mimi?Megvagy huzatva?Alig szakítottál Mikeyval!Én nem ilyennek ismerlek!
-Hát akkor nem ismersz eléggé.Michael már csak a múltam,érted?Marcus a jövőm.Nézd!-mutatott az ujjára.-Eljegyeztük egymást.
Elkerekedett szemekkel bámultam a gyűrűre.
-Kicsim...sürgős hívásom van.Odébb megyek egy picit,addig beszéljétek meg.-puszilta meg a srác,majd elment.
-Ezt te sem gondolod komolyan Mimi...mondd hogy nem gondolod komolyan.
-De igen.Marcus olyat tud nyújtani nekem,amit Michael soha.Marcus mellett nem érzem úgy,hogy a pasimat bármelyik lány a világon egy szempillantás alatt eltudja venni.
-Nem vagy túl rajta és ezt te is tudod...-suttogtam.
-Mit tudsz te?Semmit,Cassie!Amúgy sincs közöd az egészhez.
-De igenis közöm van!Te és Mikey...mindketten a barátaim vagytok!Az a srác tönkreteszi magát miattad,ma előszőr mozdult ki a házból amióta csak úgy faképnél hagytad egy holmi...Marcus miatt.És eljegyzés?Mióta ismered a csávót,maximum egy hónapja?
-Ha annyira érdekel,már három hónapja ismerem!És nagyon aranyos srá...
Mimi nem tudta befejezni a mondatot,mert valaki leütötte hátulról.Elkerekedett szemekkel néztem az illetőt,aki fekete maszkot viselt.Megpróbáltam elrohanni,de esélyem sem volt.Leütni nem tudott,viszont a számat bekötötte egy rongyal.Viaskodtam ahogy tudtam,de csak annyit sikerült elérnem,hogy leessen a maszkja.Marcus.Nem az akinek mutatta magát...Gondolhattam volna!
Egy tűszúrást éreztem meg a nyakamnál és éreztem,hogy hamarosan nem tudom majd visszatartani az éberségemet.Utolsó erőmmel annyit sikerült tennem,hogy leszedjem a nyakamból a Fall Out Boy-os nyakláncomat és a földre dobnom.Ashton venni fogja az adást,tudom.És ha ő nem is,akkor Luke biztosan.Megfognak találni...Tudom,hogy megtalálnak.


Sziasztok!Sajnálom hogy csak most hoztam az új részt,de nem igazán volt időm írni.Azért remélem jó lett!:)